Ahogy a gépről leszálltam nem is tököltem, az első vonattal irány Morisset. Nem tudtam, hogy nem Newcastle-be kell mennem, én végig abban a hitben voltam, hogy ott fogok lakni. Aztán kiderült, hogy nem is Morisset, hanem Sunshine a végső célállomás. A dolog egyébként jól meg volt szervezve, Michelle pont akkor érkezett amikor én a vonattal, úgyhogy fel is vett rögtön. Mentünk gyors kengurut nézni, tök aranyosak, de a nagyok azért szét tudnának szedni, főleg azokkal a karmokkal. Aztán nagy dolog nem történt, megismerkedtem a Familyvel, akik amúgy elég jó fejek, de hát persze hogy azok, Ausztrálok...Másnap új vendégek jöttek, két csaj a táborból meg az egyiknek a kanja. Leugrottunk a tengerpartra, de hideg volt, úgyhogy nem sokat időztünk ott. Azért megmártóztam, mert nyílván kellett már az óceán másik felénél is fürödnöm. Estére Newcastle-be furikáztunk, ahol egy igényesebb bárban kötöttünk ki. Mondjuk érdekes, éjfélkor be kell zárniuk, ami elég érdekes tudván hogy mekkora piások. Elvileg a klubbok nyitva vannak 3-ig, de nem akartunk bulikázni annyira. Szombat estére tartogattuk magunkat, mivel az volt Michelle hivatalos szülcsinapcsibulcsija. Kimentünk valahova a susnyásba (the bush) és amolyan fesztivál jelleggel sátrat állítottunk és úgy elvoltunk. Voltak kicsik, nagyok, családtagok, barátok, kutyák (de macskák nem). A kaja rendben volt, grillezett cuccok voltak, nem tudom hogy mennyire volt tradicionális ausztrál kaja :D Valaki hozott fried rice (sült rizs?) nevezetű étel, ami ízre meg úgy állagra marha nevetséges volt japán után :D Amúgy furcsa megint villát használnom :D
Másnap reggel valahogy mindenki felkelt, kaptunk reggelit, aztán mindenki szétszéledt. Az én kalandom úgy alakult, hogy egyik srác táborból meghívott magához, én meg persze hogy jöttem vele. De hogy hova? Majd holnap kiderül.... :D
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése